A béke fontosságát hangsúlyozta Ukrajnában a kormány, valamint a nagyobbik kormánypárt képviselője kedden, a kormánypártok által az orosz-ukrán háború egyéves évfordulója kapcsán beterjesztett határozati javaslat országgyűlési vitájában.
KKM: ki kell maradni a konfliktusból
Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára leszögezte: a kormány elítéli Oroszország katonai agresszióját Ukrajna ellen, és kiáll utóbbi ország szuverenitása mellett. Szólt ugyanakkor arról is, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a konfliktusból. „Az emberéletek megmentése a legfontosabb, ezért békére szólítunk fel” – mondta. Szólt arról is, hogy a halálos fegyverek folytatódó szállítása Ukrajna számára nem segíti elő sem a tűzszünetet, sem a békés rendezést. Arra mutatott rá, hogy az orosz-ukrán háború megváltoztatta a transzatlanti és az európai biztonsági helyzetet, hatása hosszú távú. A NATO és a kollektív védelem előtérbe került, különösen a keleti szárnyon fekvő országok számára fontos a védelem erősítése – mutatott rá.
Szólt a háború gazdasági hatásairól is, az élelmezési bizonytalanságról, az inflációról, de a hatalmas humanitárius válságról is. Kijelentette: Magyarország támogatta Ukrajna uniós tagjelölti státuszát, de nem tudta támogatni az ottani EU-misszió létrehozását – Magyarország tartózkodott a szavazásnál -, mivel az további eszkalációt okozna – mondta.
Az új ukrán kisebbségi törvénnyel és a magyarellenes diszkriminatív lépésekre emlékezve kiemelte: az uniós tagság felé vezető út hosszú. Utalt a külgazdasági és külügyminiszter szavaira, aki szerint minél több jogot vesznek el a magyar közösségtől, Magyarországnak annál nehezebb lesz meghoznia az Ukrajnát támogató döntéseket. Hangsúlyozta: támogatták, hogy a Velencei Bizottság készítsen véleményt az ukrajnai kisebbségi törvényről.
Magyarország érdeke, hogy a NATO kimaradjon a konfliktusból. Emlékeztetett: korábban már döntöttek, hogy Ukrajna a NATO tagja lehet, mint fogalmazott, a NATO és Ukrajna kapcsolatok kilátásairól szóló spekulációk a háború alatt elvonhatják a figyelmet Ukrajna támogatásáról. Leszögezte azt is: a magyar társadalom nem akar háborút, ezért a kormány is a béke érdekében lép fel és a humanitárius segítségnyújtásra helyezi a hangsúlyt. Beszélt a karitatív segítségnyújtásról, a segélyszállítmányokról, a menekülteknek nyújtott támogatásról. Kiemelte: Magyarország az ukrán gabona világkereskedelmét is segíti.
Fidesz: a magyar képviselők felelősségéről szól a békepárti határozat
Zsigmond Barna Pál (Fidesz) szintén azt hangsúlyozta, hogy pártja fenntartások nélkül elítéli Oroszország agresszióját és kitartóan támogatja Ukrajnát szavakban és tettekben is. Szerinte, ha a béke tábora nem győzi le a háborúpárti erőket, könnyen európaivá válhat a konfliktus. „Minket, magyar képviselőket is felelősség terhel, erről szól a békepárti határozat” – mondta. Kijelentette: a szankciók meggyengítik az európai gazdaságot és nyomorba döntik az európai embereket, így kevésbé tud segíteni az ukránokon. Ennek ellenére az ország a legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre. Elmondta: szövetségeseiket is arra kérik, hogy a békét segítsék elő. Emellett az ország a kárpátaljai magyarság mellett is kiáll.
A háború tönkretette Ukrajnát, Oroszország a brutális támadásával minden határt átlépett, de a háborúnak vannak előzményei, Oroszország biztonsági igényei, valamint a 2014 óta Ukrajna területén zajló harcok. Ha utóbbi kapcsán a felek betartották volna a minszki megállapodást és lett volna politikai erő a betartatásukra, akkor ma nem lenne háború – mondta.
A szankciókról azt mondta: azok szerinte hatástalanok, nagyobb áldozatokat követel a szankcionálótól. Szerinte „a brüsszeli bürokrácia egy párhuzamos valóságban él”. Eközben egekben az energiaárak, Oroszország azonban más országoknak is el tudja adni a gázt. Európa eközben a maradék érdekérvényesítési képességét is elveszíti, zavaros ideológiáktól és „áljóemberkedésektől” vezérelve kockáztat mindent. Beszámolt arról is, hogy a nyilatkozat kiáll az ország NATO-tagsága mellett, de szólt az ukrajnai kisebbségi jogok biztosításának fontosságáról is.
DK: csak akkor lesz béke, ha véget ér az orosz agresszió
Arató Gergely (DK) kiemelte: csak akkor lesz béke Ukrajnában, ha véget ér az orosz agresszió. Közölte: egyetértés van abban, hogy békét szeretnének Ukrajnában, de a tartós és igazságos békének egyetlen alapfeltétele van, az, hogy Oroszország hagyjon fel az agresszióval és vonuljon ki az ukrán területekről. A világ országainak többsége ugyanígy gondolja, csak akkor lesz béke, ha véget ér az orosz agresszió – mondta.
Úgy vélte, a szövetségeseinkre kell támaszkodni, Magyarország biztonságát a NATO- és EU-tagság garantálja. Amikor a kormány gyengíti a szövetségi együttműködést, Magyarország biztonságát veszélyezteti és a nemzeti érdekkel ellentétesen cselekszik – jelentette ki. Hozzátette: a Svédország és Finnország NATO-tagságával kapcsolatos kétségek fenntartása csak az orosz érdekek kiszolgálásáról szól, magyar nemzeti érdek nem kötődik hozzá.
Felvetette: miért szolgálná a kárpátaljai magyarok érdekét, hogy rossz viszonyban legyen Magyarország Ukrajnával?
Arató Gergely kitért rá: a kormány a hozzájárulását adta az uniós szankciókhoz, minden egyes szankciót támogatott, és amit a kormány állít a szankciók hatásáról, nem igaz. Érdekes, hogy a háború csak Magyarországon okoz ilyen nagy inflációt, más országban nem – mondta. Hozzátette: nem szankciós, nem háborús, hanem „orbáni infláció” van Magyarországon. Hangsúlyozta: határozat helyett azokkal a veszélyekkel kellene foglalkozni, amelyek valóban fenyegetik a magyarokat, ilyen a drasztikus drágulás.
Mi Hazánk: béke és azonnali tűzszünet kell!
Toroczkai László, a Mi Hazánk vezérszónoka azt mondta: Ukrajnában nagyhatalmi háború zajlik, ütközik egymással az amerikai és az orosz érdek. A háború elszenvedői az Ukrajnában élő népek, az ukránok, az oroszok és a kárpátaljai magyarok. Számunkra ők a legfontosabbak – jegyezte meg.
Úgy látta, akár a balliberális oldal, akár a Fidesz „kőkeményen” függ egyik vagy másik nagyhatalomtól. A kormánypártok hosszú évek óta üzletelnek az oroszokkal, ezek között vannak olyanok, amelyeket lehet támogatni, például Paks2-t – mondta. Ugyanakkor azzal nem tudnak egyetérteni, hogy a gázszerződéseket titkosítják. Emellett a kormánypártok rendszeresen hűségesküt tesznek az atlantisták előtt – jegyezte meg. Kitért arra: Orbán Viktor miniszterelnök minden alkalommal megszavazza a brüsszeli szankciókat, amelyeket egyébként jogosan lehet kritizálni.
Azzal egyetértett, hogy ne csak ne szállítson fegyvereket Magyarország, hanem az országon keresztül se szállítsanak fegyvereket. Az osztrák semlegesség lehet a példa – mondta.
Választ várt egyúttal a kormánytól a szlovák védelmi miniszter nyilatkozatáról, miszerint az ukrán katonák kiképzése Magyarországon zajlik. Ha ez igaz, az óriási botrány – fogalmazott.
A balliberális pártokról azt mondta, a dollárokat úgy kapták, mint kitartottak a gazdáiktól, és nyugodt szívvel lehet őket az amerikai atlantista szerveződések ügynökeinek tekinteni.
Békét, azonnali tűzszünetet szorgalmazott, és sürgette a kárpátaljai magyarság melletti határozottabb kiállást, mert mire vége lesz a háborúnak, egy sem marad.
Naivitás azt gondolni, hogy Oroszország ki fog vonulni
Apáti István (Mi Hazánk) úgy fogalmazott, formálisan egy orosz-ukrán háború zajlik, de valójában az ukrán területen Oroszország és az Egyesült Államok vív háborút. A háború kitöréséért és az idáig fajuló helyzetért mindkét országot felelősség terheli – tette hozzá.
Szerinte naivitás lenne azt gondolni, hogy Oroszország ki fog vonulni azokról a területekről, amelyeket elképesztő anyagi és emberi áldozatok árán szerzett.
Maradjunk ki a háborúból, adjunk meg minden humanitárius segítséget az Ukrajnából érkezőknek, és álljunk ki a kárpátaljai magyarok mellett – összegezte véleményét.
Európa számításai ebben a háborúban nem jöttek be
Apáti István (Mi Hazánk) azt firtatta, képeznek-e ki ukrán katonákat Magyarországon. Honnan veszi a szlovák védelmi miniszter ezt? – kérdezte. Elképesztő üzletnek nevezte az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokat. Azokra a területekre, amelyeket nem foglalnak el az oroszok, az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei teszik rá a kezüket gazdaságilag – vélekedett, hozzátéve: Ukrajna sorsát ötven évre elrendezték.
Csúsztatásnak nevezte azt, hogy a háború az oka az inflációnak. Emlékeztetett arra, hogy már a háború előtt életbe léptek az árstopok. Az elhibázott gazdaságpolitika a magas infláció oka – mondta.
Frakciótársa, Dúró Dóra (Mi Hazánk) azt mondta, Európa számításai ebben a háborúban nem jöttek be, az orosz gazdaság nem roppant meg, Oroszország akár évekig képes lesz finanszírozni a háborút. Tévútnak nevezte a szankciókat, azt sürgette, hogy Európa alakítson ki saját, autonóm álláspontot, amely nem rendeli alá az európai érdekeket az Egyesült Államoknak.
Szólt arról is, hogy a finn és a svéd NATO-csatlakozás a biztonsági kockázat növelését jelenti.
Elmondta, az ukrán államnak el kell ismernie a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogait, és minden magyarellenes intézkedést meg kell szüntetni.
Államtitkár: ki kell maradni a háborúból
Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára több pontban sorolta fel, mi a magyar érdek. Elsőként azt mondta, ki kell maradni a háborúból, meg kell őrizni a békét mindenáron, meg kell akadályozni azt, hogy a NATO és az EU belecsússzon a konfliktusba. Minimalizálni kell az elhibázott szankciók hatásait, meg kell győzni a feleket a tűzszünet és a béketárgyalások szükségességéről, támogatást és oltalmat kell nyújtani a kárpátaljai magyarságnak, valamint meg kell vétózni az energiaellátást veszélyeztető újabb szankciós javaslatokat – sorolta.
Közölte, a kormánynak kezdettől fogva elvi kifogásai vannak a szankciókkal kapcsolatban, mert azok nem változtatnak az egyes szereplők politikáján. A szankciós csomagok megszavazását azzal indokolta, hogy Magyarország az unió egysége érdekében kompromisszumra törekedett, de olyan javaslatot egyik alkalommal sem fogadott el, amely sértette volna a magyar érdeket.
Az ENSZ-határozatával kapcsolatban arra mutatott rá, hogy azt nem lehet összehasonlítani egy nemzeti parlamenti határozatával, amely tisztán a magyar érdekre figyel.
Kitért arra is, hogy Magyarország legnagyobb humanitárius akciója keretében segíti a bajbajutottakat Ukrajnában és azon kívül, ennek keretében segített az ország sebesült ukrán katonák kórházi ellátásában, és vett részt ukrán katonai egészségügyi szakemberek képzésében is. Az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.
Zárszó
Az egyik előterjesztő, Nacsa Lőrinc (KDNP) zárszavában azt mondta: Magyarország már augusztusban felajánlotta, hogy kész sebesült ukrán katonákat ápolni és egészségügyi célból kiképezni ukrán katonákat. Semmi olyat nem teszünk, ami a háború folytatásában segítene a feleknek – közölte.
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban hangsúlyozta, egyetlen megoldás van, a tűzszünet és a béketárgyalás. Ennek a háborúnak nem lesznek nyertesei – jegyezte meg, különösen fontosnak nevezve azt is, hogy Magyarország kiálljon a kárpátaljai magyarok mellett.
Jelezte, a nyilatkozatban magyar álláspontból nézik az energetikai szankciókat. Háború plusz szankció egyenlő infláció – fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy az elhibázott szankciók tavaly négyezer milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből, ezt az összeget fejlesztésekre is lehetett volna fordítani. Hozzátette: felül kellene vizsgálni az energetikai szankciókat.
MTI nyomán
