A Stefánia-szárny nevet kapta az Almásy-kastély új, hamarosan átadásra kerülő szárnya

A gyulai Almásy-kastély 2016-ban átadott impozáns főépületéhez L alakban csatlakozó egykori kiskastély-szárny, mai nevén Stefánia-szárny komplex rekonstrukciójára és többcélú turisztikai hasznosítására – valamint a Szent Miklós park revitalizációjára – Gyula Város Önkormányzata 999 809 000 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert. A beruházás várhatóan 2021. március 31-én zárul.

A korhű szellemben felújított, csemegetár, főzőiskola valamint elegáns rendezvénytér funkciót betöltő épületrész az egykoron a kastélyban élő gróf Wenckheim Józsefné Jankovich Stefániáról kapta új nevét.

Pribéri és vuchini Jankovich Stefánia egy horvát származású magyar nemesi, majd főnemesi család sarjaként született. 1838-ban ő lett gróf Wenckheim (V.) József második felesége. A jótékonykodás mellett elkötelezett grófnő nevéhez fűződik a Gyulai Nőegylet megalapítása 1870-ben, amelynek első elnöke lett. Segíteni a szűkölködőn, vallás és társadalmi különbség nélkül jelmondattal, többnyire a nyilvánosság tudta nélkül támogatta az elesetteket, gondoskodott a pénz és otthon nélkül maradottakról. Szívén viselte az 1849-ben Gyulára érkezett honvédtisztek sorsát is. A grófné és férje látták vendégül 1857. május 25-én a kastélyba látogató Ferenc József császárt és királyt, valamint feleségét, Erzsébet királynét. A királylátogatás tiszteletére tartott díszvacsorán a vármegyei főnemesség, a nemesség, a papság, valamint a vármegyei és a városi hivatalnoki kar is képviseltette magát. A kastély udvarán lovas bandérium tisztelgett, a gyulai és a battonyai zenekar játszott. A kivételes alkalom tiszteletére Gyula jeles épületei és a kastély díszkivilágítást kaptak. Stefánia grófné és férje idejében több művész is megfordult a kastély falai között. 1861-ben Szamossy Elek festőművész érkezett, hogy a Wenckheim család arcképeit restaurálja. Itt találkozott későbbi tanítványával az akkor még a szakmát kezdő Munkácsy (Lieb) Mihállyal. A később világhírűvé váló festő a gyulai kastélyban eltöltött időt pályája meghatározó időszakának nevezte. Stefánia grófné kezdeményezésére az 1839-ben a kastélyban rendezett hangversenyen Erkel Ferenc is fellépett, az eseményen a kórház számára gyűjtöttek adományokat.

E kivételes asszonyra emlékezve kapta nevét a kastély megújuló épületrésze.

Férje halála után a grófné 1878-ig élt a kastélyban, feltehetően az ő ízlését tükrözi az épület akkor kialakított rózsaszín-zöld-lila belső színvilága. Mostohalánya, Wenckheim Stefánia Mária grófnő zsadányi és törökszentmiklósi gróf Almásy (I.) Kálmán felesége lett, innentől számítjuk a kastély „Almásy-korszakát”.