Párbeszéd: Orbánék bányája veszélyezteti a vértesi vízbázisokat

Orbán Győző, a miniszterelnök édesapjának gánti kőbányája akkora tájsebet ejtett a Vértes déli oldalába, hogy a most meginduló rekultiváció a tervek szerint csak 2077-re fejeződne be.

A tevékenységre az Orbán család újabb tagjai kapcsolódnak rá: ahogy az mfor.hu megírta, a gigantikus bányagödör feltöltését az Orbán Viktor unokaöccse, Orbán Dávid résztulajdonában és ügyvezetése alatt álló DG Kőbánya Projekt Kft. végezheti.

Csakhogy a rekultivációra kiadott engedély hemzseg a szakmai hibáktól, és az engedélyezett tevékenység nagy valószínűséggel a Vértes déli karsztvízbázisainak elszennyezésével járhat! Az engedély kiadását egy tavasszal elfogadott, jó eséllyel éppen erre a projektre szabott törvénymódosítás is segítette. Mindeközben információk szerint a kormány a rekultiváció során felhasználandó építési és bontási törmelék kezelésének koncesszióba adására készül – ami Magyarországon közismerten a politikai holdudvar kifizetésének egyik módozata. A fenyegető környezetszennyezés miatt civil szervezetek keresetet nyújtottak be a Veszprémi Törvényszéken a karsztvízbázisokat veszélyeztető engedéllyel szemben.

A Gánt Kő Építőanyag-gyártó és Kereskedelmi Kft. bányagödrének feltöltésére évi 400.000 tonna építési-bontási hulladékot fognak felhasználni. A kiadott engedély szerint (https://www.gantfalu.hu/news/gant_dolomit_hat.pdf)

„a tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások nem származnak”,

ezért egységes környezethasználati engedélyezési eljárásra sincs szükség. Az engedély alapján a beérkező közel félmillió tonna építési-bontási törmelék válogatása „szemrevételezéssel” fog megtörténni, és a hatóság úgy véli, ezzel 100 százalékos biztonságú szelektálás érhető el.

A valóság ezzel szemben az, ahogy arra az aggódó helyi lakosok és civil szervezetek benyújtott keresetükben fel is hívják a figyelmet, hogy képtelenség ilyen módon a műanyagokat, ólomtartalmú festékeket és más szennyező anyagokat is tartalmazó hulladék tökéletes szétválasztása. Ráadásul az engedély bitumentartalmú hulladék felhasználását is lehetővé teszi, mindezt a karsztvízbázisok védelme miatt fokozott érzékenységűnek minősített területen. A feltöltendő bányagödör csupán 13 méterrel a karsztvízbázis aktuális szintje felett helyezkedik el, így a feltöltésbe keveredő káros anyagok rövid idő alatt a karsztvízbázist elérő szennyezés forrásaivá válhatnak.

Különös véletlen folytán a hulladéktörvény idén tavaszi módosításával (2023. évi XLV. törvény 13.§ (1)-(2) pont) épp az ilyen feltöltésekre vonatkozó szabályokat lazították fel: immár nem írják elő, hogy a tevékenység nem szennyezheti a talajvízbázisokat, csupán egy bizonyos határértéknél jobban nem szennyezheti a földtani közeget és a felszín alatti vizeket. Mintha csak az Orbán család ötven évig tartó, és a szennyezés kockázatát hordozó tevékenységére szabták volna a módosítást!

Kormányzati körökből származó információk szerint ráadásul készül egy előterjesztés az építési és bontási hulladék kezelésének koncesszióba adásáról is, ami újabb gyanús elem a projekt körül, és felveti annak veszélyét, hogy a feltöltési tevékenység laza engedélyezése nem csupán a gánti bányát tulajdonló Orbán Győzőnek, illetve a feltöltést végző, Orbán Dávid által irányított DG Kőbánya Projekt Kft.-nek kíván kedvezni. Hanem a koncessziót majdan elnyerő, várhatóan NER-közeli vállalkozásnak is, amely országszerte kezelheti ezt a típusú hulladékot. A Gánton feltöltésre használt évi 400.000 tonna hulladék a Magyarországon évente lerakással kezelt építési-bontási hulladék egyharmadára rúg, így annak jelentős részét helyezhetik el a vétkesen felületes engedély alapján.

A Párbeszéd –ZÖLDEK szerint elfogadhatatlan a karsztvízbázisok, hazánk vízkincsének veszélyeztetése az Orbán család és NER-es oligarchák profitja érdekében. A kiadott engedélyt vissza kell vonni, részletes, szigorú környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni, ennek keretében pedig kizárólag olyan feltöltési tevékenységet lehet engedélyezni, amely garanciát jelent a vértesi karsztvízbázisok védelmére. Ehhez részletes vízjogi engedélyezésre, a szennyezést megelőző beruházásokra (pl. szigetelés) és a feltöltésre használt hulladék szigorú technológiai folyamatban zajló szétválogatását előíró rendelkezésekre van szükség.