Magyarországon 17,8 százalékkal keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak, míg az EU-s átlag 12 százalék, ami csökken. Ugyanakkor az állam a közelgő határidő ellenére sem készül a bértranszparencia bevezetésére, írja a Népszava.
A fenti adatok az Eurostat idei közlései, ám még a 2023-as állapotokat tükrözik. A trend rossz irányba mutat: a nemek átlagos bérszintje közti különbség 2020 óta kismértékben, de fokozatosan nő, míg az uniós különbség nemcsak kevésbé rossz, de ráadásul 2012 óta folyamatosan csökken.
Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország szakértője szerint a magas hazai bérkülönbségnek az is az oka, hogy sokkal kevesebb nő jut vezető pozícióba, illetve az is, hogy a nők Magyarországon felülreprezentáltak az olyan alulfizetett területeken, mint az egészségügy, a szociális ellátás vagy az oktatás, és a fizetetlen otthoni gondozási feladatok is sokkal nagyobb arányban hárulnak rájuk. Utóbbi miatt lényegesen kevesebb idejük és lehetőségük van fizetett munkát végezni.
Az uniós bértranszparencia-irányelvet 2026 június 7-ig minden tagállamnak adoptálnia kell, és hatályba kell léptetnie azokat a rendeleteket, melyek szükségesek hozzá. Csernus ugyanakkor azt mondta a Népszavának, tudomása szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium nem készül akciótervvel az irányelv bevezetésére, eddig nem nevezték meg azt a szervet, amely a szabályok betartását ellenőrzi majd, és átfogó tájékoztató akcióba sem kezdtek. Az NGM a Népszava kérdéseire sem válaszolt.




