„Bár az évvégi adatok még nem ismertek, de jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján úgy becsülném, hogy 2021-ben mintegy 93 ezren születtek, és 153 ezren haltak meg Magyarországon. Előbbi viszonylag jó, utóbbi elképesztően rossz érték”
– írta a napokban a közösségi oldalán Kapitány Balázs. A demográfus arra is felhívta a figyelmet, hogy
a kettő egyenlege mintegy 60 ezer fős fogyást vetít előre,
amelyet majd a bevándorlási többlet ellensúlyozhat (valamennyire).
„Békeidőben a hivatalos statisztika bevezetése óta a 2021-eshez mérhetően rossz természetes népmozgalmi egyenleg még sohasem volt Magyarországon”
– figyelmeztetett a szakértő.
A fentiek alapján közölt egy összeállítást a Telex. Mint írták, a KSH havi bontásban megjelenített népmozgalmi adatait összeadva láthatjuk, hogy januártól novemberig 85 419 gyerek született, miközben 138 014 halálozás történt. A születési szám 4 ezerrel magasabb a 2019. évinél (a tavalyit néhány százzal haladja meg), a halálozásoké azonban 20 ezerrel több a járvány előtti utolsó événél, és 15 ezerrel rosszabb a 2020-as adatnál. Vagyis míg a koronavírus-járvány első évében még viszonylag kisebb volt a többlethalálozás – a KSH 2020-ra ezt 8300-ra tette, mert több év halálozási átlagát tekintették bázisértéknek –, 2021-ben már nagyságrendileg 25 ezer körüli többlethalálozásra kell számítani.
A hivatalos decemberi adatokat csak január végén közli a KSH, de valószínűsíthető, hogy közel 8000 kisbaba születhetett az év utolsó hónapjában és nagyjából 13 és 16 ezer közé tehető a decemberi halálesetek száma.
A cikk szerint ekkora természetes fogyás a második világháború óta nem volt Magyarországon.
A nyolcvanas években jellemzően 10-20 ezer fővel, az ezredforduló után pedig évi 30-40 ezer fővel csökkent az ország népessége – az eddigi legrosszabb év az 1999-es, valamint a 2020-as volt 48-48 ezres népességvesztéssel.