Egy napra teljes felhatalmazást kapott egy mesterséges intelligencia egy műhold felett – olyan furán kezdett viselkedni, hogy arra két magyarázat akad: vagy jóval intelligensebb nálunk, és nem értjük mit és miért művel. Vagy egyszerűen tényleg nincs értelme annak, amit csinál.

Mi érdekli a mesterséges intelligenciát? Valószínűleg nem ez (legalábbis nem ebben a nyers formában) a kérdés volt az, amire a kutatók kíváncsiak voltak, de mégis erre kaptak egyfajta választ. Ezzel csak az a baj, hogy vagy a mesterséges intelligencia túl okos ahhoz, hogy megértsük a döntéseit, vagy egyszerűen tényleg semmi értelme annak, amit művel. Na de lássuk, miről is van szó! Kínai kutatók lényegében teljes uralmat biztosítottak a mesterséges intelligencia számára egy megfigyelő műhold felett – számol be róla az IFLScience a SCMP nyomán.

A “teljes uralom” azt jelenti, hogy az MI-t hagyták kibontakozni, vagyis nem került sor emberi beavatkozásra ebben a 24 órában – a mesterséges intelligencia maga szabta ki a műhold megfigyelési területeit a földön. A szóban forgó szatellit a Qimingxing 1, egy kis megfigyelő műhold volt. Fontos hozzátenni azonban azt is, hogy a mesterséges intelligencia bár teljes mértékben irányította a kamerát, de nem tudta megváltoztatni a műhold irányát vagy módosítani a pályáját. Mint azt az IFLScience hozzáteszi: amennyire tudjuk, ez az első eset, hogy a mesterséges intelligencia teljes irányítást kapott egy megfigyelő műhold felett, konkrét promptok vagy megadott feladatok nélkül. Mindez egyébként technikailag megszegi a küldetéstervezési szabályokat, de a kutatók ezt beismerik, és úgy tűnik, hogy nem aggódnak emiatt különösebben.

Ami igazán érdekes, hogy hova kukucskált be a mesterséges intelligencia: a kutatók szerint a Qimingxing 1 kiválasztott néhány konkrét helyet, és ezeket vizsgálta meg nagyon alaposan. Azt azonban a kutatók sem tudják, hogy MI-nek miért épp ezekre a lokációkra esett a választása. Az egyik ilyen helyszín Patna, egy ősi múltra visszatekintő város a Gangesz mentén Indiában. Ez a város valamiért nagyon felkeltette az MI érdeklődését, de azt természetesen nem tudja egy ilyen modell megmagyarázni, hogy miért. Nem zárható ki, hogy Patnára a 2020-as India és Kína közötti határvita miatt esett a választás. Az MI megvizsgálta még Oszakát is, egy japán kikötőt, amely, mint az SCMP cikke fogalmaz: „alkalmanként otthont ad a Csendes-óceánon működő amerikai haditengerészet hajóinak”.

Ugyanakkor azt a kutatók is elismerik, hogy fogalmuk sincs, hogy az MI milyen okok miatt választotta ki éppen ezeket a helyeket. Az IFLScience szerint elég valószínű, hogy az MI-t katonai adatokkal tanították be, ám erről már nem beszéltek a tudósok, ahogy arról sem, hogy az algoritmus pontosan miféle MI volt – az alap célpont kijelölő programtól a komplexebb modellekig sok minden szóba jöhet ugyanis.

A kutatás lényege egyébként az volt, hogy Kína kissé lefarghasson a szükségtelenül nagy, hasonló céllal működtetett műholdjainak a számából, mivel ezek gyakran tétlenül állnak vagy nem töltenek be túl fontos szerepet. A tudósok javaslata szerint az MI bevethető lenne ugyanis megfigyelési feladattal, és rendszerbe integrálva riaszthatná a nemzeti védelmet, ha katonai tevékenységet érzékel.