Egy új tanulmány szerint az Egyesült Államok nyugati partjának hűtése a „felhőfényesítés” technológiájával átmenetileg működhet, viszont a 2050-re előre jelzett globális átlaghőmérséklet-emelkedés mellett alkalmazva már extrém hőhullámokat okozna Európában – jelezte lapunknak Santo Martin, a Makronóm Intézet vezető elemzője. A tudósok nemzetközi szabályozásra szólítanak fel.
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapnak azok a geomérnöki technikák, melyek célja a globális felmelegedés súlyos hatásainak enyhítése. Az egyik ilyen a tengeri felhőfényesítés (marine cloud brightening, MCB), amely során tengerisó-szemcséket juttatnak az alsó légkörbe, hogy fényesebb felhőket képezzenek, így több napfényt verjenek vissza a föld felszínéről.
Kis léptékű MCB-kísérleteket már végeztek Ausztráliában és Kaliforniában. A projekt támogatói remélik, hogy a módszer csökkentheti a szélsőséges hőhullámok intenzitását.
Egy új tanulmány szerint azonban a következmények messzebbre nyúlhatnak, mint azt korábban gondolták
– jelezte lapunknak Santo Martin, a Makronóm Intézet vezető elemzője. Ebben a tanulmányban Katharine Ricke, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem munkatársa és kollégái modellezték, hogy milyen hatással járna egy MCB-program az USA nyugati részének hűtésére jelenlegi és 2050-re vonatkozó éghajlati viszonyok között.
A kutatócsoport megállapította, hogy a jelenlegi éghajlati feltételek mellett az MCB 55 százalékkal csökkenti a veszélyes nyári hőség kockázatát az Egyesült Államok nyugati részein, ugyanakkor jelentősen csökkenti a csapadékmennyiséget mind az USA-ban, mind más régiókban, például az afrikai Száhel-övezetben.
A szimulációk azt mutatják, hogy Európa is lehűlne a Csendes-óceán északi részéről érkező felhők miatt.
Az igazi pokol 2050-ben érkezne
2050-ben azonban a helyzet megváltozik. Egy olyan forgatókönyv szerint, amelyben a globális felmelegedés eléri a 2 °C-ot az iparosodás előtti átlaghőmérséklethez képest,
az MCB-program már hatástalan lesz, sőt drámai módon felmelegíti Európa nagy részét
– világít rá az elemző, megjegyezve, hogy a legnagyobb hőmérséklet-emelkedést Skandináviában, Közép- és Kelet-Európában várják.
Korlátok nélkül kísérleteznek
A célzott beavatkozások átmeneti előnyökkel járhatnak egyes népességcsoportok számára, de ezeket szembe kell állítani a világ más részein jelentkező negatív hatásokkal.
A tanulmány szerzői szerint az eredmények ijesztőek, mivel a világon kevés vagy semmilyen szabályozás nincs érvényben a tengeri felhőfényesítés regionális alkalmazására
– mutatott rá Santo Martin. Az ellenőrzés hiányossága azt jelenti, hogy kevés az akadálya annak, hogy egyes országok, városok, vállalatok vagy akár gazdag magánszemélyek megpróbálják módosítani a helyi éghajlatukat, még akkor is, ha ez a máshol élő emberek kárára történik – hangsúlyozta az elemző.
Tabuk dőlnek meg a kísérletezésben
A globális hőmérséklet emelkedése néhány kutatóintézetet és magánszervezetet olyan geomérnöki kutatásokra ösztönzött, melyek korábban tabunak számítottak.
Ausztráliában a tudósok már legalább négy éve próbálgatják a tengeri felhők felhősödési stratégiáit, hogy megpróbálják lehűteni a Nagy-korallzátonyt és lassítani annak kifehéredését
– hozta fel példának Santo. Hozzátette, hogy egyes szakértők szerint az Ausztráliában és Kaliforniában eddig elvégzett MCB-kísérletek nem voltak elég nagy léptékűek ahhoz, hogy kimutatható éghajlati hatásokat okozzanak, de azt sugallják, hogy a regionális geomérnökség közelebb lehet a valósághoz, mint korábban gondolták.
Jessica Wan, az UCSD kutatócsoport tagja szerint több ilyen tanulmányra van szükség a nem szándékolt mellékhatások felismerése érdekében. A cikk elején említett Katharine Ricke, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem munkatársa szerint egy másik probléma az, hogy ha az országok elkezdenek támaszkodni ezekre a módszerekre, amíg azok még hatékonyak, az visszatarthatja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló intézkedéseket. Azután pedig, amikor a geomérnökség már nem fejti ki az elvárt hatást, a világunk még veszélyesebb pályára kerülne.
Daniel Harrison, az ausztráliai Southern Cross University munkatársa szerint az új tanulmány által modellezett forgatókönyvek irreálisak és szélsőségesek.
Ez egy hatalmas sokk a globális éghajlati rendszer számára, így természetesen lesznek következményei
– tette hozzá a szakértő, akinek a kutatása a Ricke csapata által modellezett terület töredékére terjedne ki.
John Moore, a finnországi Lappföldi Egyetem munkatársa sürgeti a napenergia-geomérnökséggel kapcsolatos kutatások folytatását, hogy alaposabban feltárhassák a lehetséges következményeket, beleértve az alacsony jövedelmű országokra és a sarkvidéki őslakosokra gyakorolt hatásokat is.
Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Justin Sullivan / Getty Images
Forrás index.hu
A Ferencváros labdarúgócsapata megnyerte sorozatban a hetedik, összességében pedig a 36. bajnoki címét, mivel 2-1-re
A bajnoki címért versengő Puskás Akadémia fordulatos meccsen 4-3-ra legyőzte a Diósgyőrt hazai pályán a
Kétgólos vendég előnynél, a 69. percben el is szabadultak az indulatok: Domingues felrúgta Lirim Kastratit
A vendég Debrecen 3-0-ra győzött a Fehérvár otthonában a labdarúgó OTP Bank Liga utolsó, 33.
