Elindultak az első hidrogénmeghajtású vonatok Németországban. Az alsó-szászországi, nagyjából 100 kilométer hosszú vonal az első a világon, amit hidrogénnel működő, zéró kibocsájtású vonatok szolgálnak ki.

Összesen 14 szerelvényt állítottak üzembe a vonalon korábban szolgáló dízelvonatok helyett. Az Alstom-gyártmányú hidrogénvonatok prototípusait 2018 őszétől, másfél éven keresztül tesztelték, sikeresen. A beruházás 93 millió euróba került.

A szakértők szerint 2035-ig az európai vasúti közlekedés 15-20 százalékát lehet átállítani hidrogénüzeműre. Az érdeklődés jelentős, az Alstom már több tucat vonatra kötött szerződést német, francia és olasz partnerekkel. Kedden Vitézy Dávid, a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára azt közölte, hogy a Máv-Start is elindított egy piackutatást a hidrogénvonatok beszerzésének előkészítéséhez.

Víz az égéstermék

„A hidrogéncellás technológia lényege, hogy a járművön tartályokban, nagy nyomáson szállított hidrogént a levegő oxigénjével egyesítik az üzemanyagcellákon (tehát nem elégetik), és így áramot termelnek. A végtermék víz, amelyet pára formájában a levegőbe lehet engedni vagy hasznosítani lehet például télen a jármű fűtésére, illetve a víztartályok feltöltésére. Alapvetően környezet- és klímabarát technológiáról van szó, főleg, ha a hidrogén előállítása is zöld módon történik, amire szintén van szándék már Magyarországon. Mivel a szerelvény induláskor nagy teljesítményt vesz föl, akkumulátorokat is beépítenek, a kezdeti gyorsításkor ezek is segítik a hajtást, illetve a fékezési energiával lehet őket tölteni”

Az államtitkár szerint a hidrogén üzemanyagcellás motorvonat lehet az egyik megoldás a nem villamosított, főképp regionális vasútvonalak emissziómentes személyszállítására. A dízel motorvonatok cseréje Magyarországon különösen sürgős, de a hagyományos dízel technológiájú motorvonatok a klímavédelmi szempontok miatt lényegében kikopnak a járműgyártók kínálatából, az akkus és a hidrogéncellás technológiában látja a jövőt a vasúti járműipar a nem villamosított vonalakon. A hidrogéncellás járművek előnye az akkusokkal szemben, hogy sokkal nagyobb a hatótávuk, egy töltés akár 1000 kilométerre, azaz több napra is elég, emellett a tartályokat gyorsan, a gázolajéhoz hasonló idő alatt lehet feltölteni.

Az év végén dönthetnek a magyarországi beszerzésekről

Vitézy bejegyzése szerint jelenleg piacfelmérésről van szó, még maga a vásárlás nem biztos, de a kérdések jól körülírják, hogy ha lesz később beszerzés, milyen paraméterekre lehet számítani. A MÁV-Starttal egy 18 járműves keretszerződésben gondolkodnak, amelyen belül először 6 vonatot lehetne lehívni, majd később legalább hármas csoportokban a többit. A legnagyobb sebesség 140 vagy 160 km/óra lehet, az ülőhelyek száma 120, illetve egyes járművek esetében 180 vagy 200.

A piackutatás eredményeként 2022 végéig döntenek a továbblépésről. Ha a technológia hazai alkalmazása mellett döntenek Magyarország Nemzeti Hidrogénstratégiájával összhangban, az új motorvonatokat az Európai Unió kvótakereskedelmi rendszeréből származó bevételek terhére a magyar kormány Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszere keretében finanszíroznák – közölte a TIM államtitkára.