Semjén Zsolt ugyanúgy nem ad esélyt a rokkantaknak, mint az általa legyilkolt vadállatoknak

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és az általa legyilkolt állat

Mikor Semjén Zsolt a bekerített, korlátozott helyen háziasított kiszolgáltatott állat fölé repült helikopterrel és kivégezte, most átvitt értelemben pontosan ugyan ezt teszi a magyar emberekkel.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán éjjel benyújtott törvényjavaslatával úgy kívánja megszüntetni az Országgyűlés két éve fennálló mulasztásos alkotmánysértését, hogy 500 ezer forint egyszeri kártalanítást fizetne azoknak a rokkantnyugdíjasoknak, akiknek egy 2011-ben hozott jogszabállyal elvonták a rokkantnyugdíjuk jelentős részét. Erről a jogszabályról mondta ki 2018-ban az Alkotmánybíróság, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik.

A rokkantnyugdíjakat lecsökkentő törvényt még 2018. november 14-én tehát alkotmánysértőnek ítélte az Alkotmánybíróság, mert az lehetővé tette, hogy a rokkantak nyugdíját állapotjavulásra hivatkozva úgy csökkentsék akár 50 százalékkal is, hogy tényleges fizikai állapotukban nem következett be javulás. Az Alkotmánybíróság döntése alapján az Országgyűlésnek 2019. március 31-ig kellett volna megszüntetni az alkotmánysértő helyzetet, ez mind a mai napig nem történt meg.

Semjén Zsolt törvényjavaslata sem oldja meg a jogsértett rokkantak teljes kártalanítását, hanem lényegében arra a döntésre kényszeríti őket, hogy vagy elfogadják az 500 ezer forintot, amit meg is kaphatnak 2022. március végéig, vagy még akár évekig is várhatnak, hogy hozzájuthassanak alkotmánysértő módon tíz éven át elvont rokkantsági járandóságukhoz.

Ha nem fogadják el az 500 ezer forintot, ki kell várniuk, míg egy újabb felülvizsgálattal megállapítják, hogy egészségi állapotukban történt-e változás a 2012 előttihez képest.

Ha a vizsgálat eredménye az lenne, hogy az érintett fizikai állapotában nem történt javulás, akkor újra megállapítanák a korábbi rokkantsági nyugdíjuknak megfelelő összeget, és utólag a korábban elvont különbözetet is megkapnák 2012. január 1-jéig visszamenőleg.

Semjén Zsolt törvényjavaslatában csak a különbözet utólagos megfizetéséről van szó, az infláció, illetve a – kártalanítások számításánál Polgári Törvénykönyv szerint szokásos – késedelmi alapkamat figyelembevételéről a törvényjavaslat nem rendelkezik.

Ha az érintettek nem fogadják el az egyszeri 500 ezer forintot, és nem mondanak le az Alkotmánybíróság döntése alapján őket megillető kompenzációról, akkor még évekig is várhatnak arra járandóságra, amit 2012. január óta alkotmánysértő módon elvettek tőlük.

Ugyanis ha a rokkantsági ellátásra szoruló nem fogadja el az állam által most felajánlott 500 ezer forintos kompenzációt, akkor újabb állapotfelmérés vár rájuk, amit nekik kell kérelmezniük 2022. június 30-ig, és a Semjén Zsolt által jegyzett törvénytervezet szerint a felülvizsgálatot majd csak 2023. június 30-ig kell elvégezniük az orvosi bizottságoknak.

Vagyis az, aki az érintettek közül nem éri be az 500 ezer forintos kártalanítással, amihez 2022. március végéig hozzájuthatna, évekig is várhat, amíg hozzájut az őt megillető összeghez, ami sokszorosa, a tízszeresénél is több lehet a Semjén Zsolt által jegyzett törvényjavaslatban felajánlott 500 ezer forintnál.


A Népszava hívta fel a figyelmet arra, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán már több rokkantnyugdíjas is pert nyert Magyarországgal szemben. Egy 2017-ben hozott ítélet arra kötelezte az országot, hogy 12 ezer eurós (mai áron 4,3 millió forintos) kártérítést fizessen egy akkor 57 éves budapesti asszonynak. A nő 2006 novembere után több mint 90 ezer forintos rokkantsági nyugdíjat kapott, de később a 2012 januárjától érvényes jogszabály alapján ellátását megfelezték, később pedig az is előfordult, hogy egy fillér állami támogatást sem kapott.

Sőt, már 2016 decemberében is jogerősen marasztalta el az Európa Tanács bírói testülete Magyarországot, amikor egy baktalórántházai asszonynak 28 ezer eurós (mai áron 10,1 millió forintos) kártérítést ítélt meg, mert a törvénymódosítás miatt elvesztette nyugdíjjogosultságát és így a megélhetését.

Ahhoz, hogy jobban megértsük, milyen élethelyzetben lévő emberek rokkantsági járandóságát csökkentették le tíz évvel ezelőtt, ismerjük meg azt az Index által korábban ismertetett ügyet, ami végül az Alkotmánybíróság elé került.

Egy szabolcsi férfi is 2011 végéig rokkantsági nyugdíjban részesült. A jogszabályi változások miatt először rehabilitációs, majd rokkantsági ellátást kapott. Ennek összege a felét sem érte el a korábbi rokkantsági nyugdíjnak: a férfi ellátása 91 535 forintról havi 41 850 forintra csökkent. Miközben egészségi állapota nem javult, sőt, inkább romlott – ennek ellenére a korábbi 62 százalékos egészségromlása az új minősítő szempontrendszer szerint 55 százalékosra javult. A csökkentett ellátásról szóló közigazgatási határozatot a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezte, és a hatóságot új vizsgálatra kötelezte. A kormányhivatal a Kúria elé vitte az ügyet, a Kúria pedig az Alkotmánybíróság elé.

Az Alkotmánybíróság határozatában az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglaltak sérelmét abban látta megvalósulni, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg azokat a szabályokat, amelyek az új rendelkezések hatálybalépése előtt ellátásban részesülők esetében rendeznék azt, hogy a komplex felülvizsgálat eredményeként megállapításra kerülő ellátásuk összege összefüggést mutasson a korábbi ellátásuk összegével, illetve élethelyzetüket érdemben meghatározó tényleges fizikai állapotuk javulásának mértékével.

Több tízezren lehetnek azok a rokkantnyugdíjasok, akiknek a 2012. január 1-től hatályos törvény miatt egyik napról a másikra úgy csökkent a rokkantsági ellátása, hogy egészségi állapotukban nem következett be javulás.

Mindössze annyi történt, hogy az új törvény alapján megváltoztatták az egészségi állapot meghatározására alkalmazott minősítő rendszert. Vagyis úgy sorolták be a rokkantakat az új minősítő rendszer alapján egy jóval kevesebb „nyugdíjjal” járó fokozatba, hogy egészségi állapotukban nem történt semmi változás.

Forrás: Index.hu

Hirdetésblokkolóval néznéd oldalunkat, és ettől mi éhen halunk.
A Keleten olvasása ingyen van, de a működtetése nem! Szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb, rendszeresen tankolnak, természetesen pénzért. Nyugi, reklámaink egyáltalán NEM zavaróak illetve tolakodóak!