Közösségi oldalak

Gazdaság

BÁV: Spórol a magyar lakosság, aki csak tud, tartalékot képez

Az utóbbi két-három év kihívásai, ha kényszerből is, de pénzügyileg tudatosabbá tették a társadalmat, azonban az elmúlt hónapok és a következő időszak fejleményei ezt az alkalmazkodóképességet is próbára tehetik, így aki csak tud, tartalékol – derül ki a BÁV Zálog által készített kutatásból.

A felmérés eredménye arra is rávilágít, hogy a magyar lakosság 71 százaléka érzi úgy, hogy romlott az anyagi helyzete. Nőtt azonban azok száma, akik rendelkeznek megtakarítással, sőt azoké is, akik egy évnél hosszabb időre elegendő tartalékkal rendelkeznek. Ennek oka az előretervezés, a takarékoskodás, a halasztható családi beruházások későbbre tolása, azaz a felkészülés egy még nehezebb gazdasági helyzetre.

Háttérbe szorult a nagyobb, drágább vagyontárgyak (pl. lakás, autó) vásárlása az elmúlt hónapok gazdasági fejleményeinek hatására, ugyanis a mindennapokban jelentkező költségek (pl. élelmiszer, rezsi, egészségügyi kiadások) növekedése miatt a családoknak is át kellett szabniuk költségvetéseiket – derült ki a BÁV Zálog országos reprezentatív kutatásából, ami 2022 áprilisa után decemberben is a lakosság anyagi helyzetének és pénzügyi tudatosságának felmérésére szolgált. Érdekes fejlemény az előző kutatáshoz képest, hogy 39 százalékról 28 százalékra csökkent azok aránya, akik nem rendelkeznek semmilyen tartalékkal, ami azt mutatja, hogy aki teheti, igyekszik spórolni, tartalékot képezni. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ez a tartalék a megkérdezettek közel 30 százalékánál legfeljebb 3 hónapra lenne elegendő.

A hétköznapokra leginkább hatással lévő nehézségek közül az élelmiszerárak növekedését (77%), általánosságban a magas inflációt (65%) és a rezsiköltségek emelkedését (51%) említették a legtöbben. Anyagi probléma esetén, aki teheti először saját megtakarításához nyúl, vagy a családtól, barátoktól kér kölcsön, ez utóbbi megoldás jóval népszerűbb most, mint áprilisban volt. A megtakarítással rendelkezők közül egyébként 42 százalék még nem nyúlt hozzá tartalékaihoz, és nem is számít arra, hogy erre szükség lehet. 20 százalék gondolja azt, hogy a közeljövőben adódhat olyan helyzet, hogy szükség lesz rá, és 38% azok aránya, akiknek már hozzá kellett nyúlniuk megtakarításaikhoz, még ha nagy részük (az összes megkérdezett 25%-a) igyekszik is azt rendre visszapótolni.

A megkérdezettek elsőként a saját ingatlant, a benne található, elsősorban elektronikus berendezéseket és a gépjárművet nevezték meg a szükség esetén pénzzé tehető vagyonként. A könnyen mobilizálható megtakarítások körében a készpénzt és a hagyományos bankbetétet említették a legtöbben, de egyre többen vannak azok is, akik aranytárgyak (befektetési célú aranytömb és ékszer) formájában is rendelkeznek olyan vagyonnal, amire értékes megtakarításként tekintenek. „A kutatásból kiderült, hogy a magyar lakosság 51 százaléka tekint értékálló, jó befektetésként az aranyra. A vásárlás során ez a szempont megelőzi az esztétikai értéket is. A megkérdezettek 25 százaléka vásárolna befektetési célból aranyékszert és aranytömböt a közeljövőben” – emelte ki Dandé Imre, a BÁV Zálog igazgatója.

Az is fontos megállapítás, hogy továbbra is 71 százalék azok aránya, akik egyértelműen érzik a romló gazdasági helyzet hatásait. Ez a viszonylag magas szám – ami a tavaszi kutatáshoz képest egyébként nem változott – nem is annyira meglepő, hiszen a válaszadók között azok is megjelennek, akiknek ugyan nem kell kifejezetten spórolniuk, de már tapasztalják fizetésük reálértékének csökkenését. Ez a kiadások tekintetében úgy jelenik meg, hogy háttérbe szorult a nagyobb, drágább vagyoni tárgyak vásárlása. A lakás- és autóvásárlás az utolsó helyekre szorult, még az utazás is megelőzi ezeket. A lakosság számára a mindennapokban nélkülözhetetlen, nem elhagyható termékek, szolgáltatások, a kötelezettségek kielégítése került előtérbe, így például a rezsi (42% jelölte meg olyan költségként, amin már nem tud spórolni), az egészségügyi kiadások (25%) és a hiteltörlesztés (22%).

Az elmúlt évről a zálogfiókok forgalma is értékes visszajelzést ad.

„Országos fiókhálózatunk adatai alapján a zálogkölcsönt igénylők száma 2022 utolsó negyedévében közel 15 százalékkal nőtt az első negyedévhez képest. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a zálogba adott tárgyak kiváltási aránya továbbra is 90 százalék felett van”

– mondta Dandé Imre.

Hirdetésblokkolóval néznéd oldalunkat, és ettől mi éhen halunk.

 

A Keleten oldal olvasása ingyen van, de a működtetése nem ingyenes!

 

Szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb, rendszeresen tankolnak, természetesen pénzért. Nyugi, reklámaink egyáltalán NEM zavaróak illetve tolakodóak!