Digitális stratéga: A munkavállalók digitális képzésével kellene felgyorsítani a digitális társadalom építését

A globális GDP 60%-a már a digitális értékláncokból származik, a nemzetközi adatvagyon pedig 2025-re várhatóan meghaladja majd az egy milliárd terrabájtot. Emiatt inkább előbb, mint utóbb, de minden szervezetnek digitálissá kell válnia – hangzott el az ICT Global Grand Opening információ-technológiai konferencián. A versenyképesség biztosításához azonban a magyar társadalom egészének is digitálissá kell válnia, ennek első lépése pedig a munkavállalók széleskörű képzése az alapvető digitális készségekre – hívta fel a figyelmet Hortobágyi Ágoston digitális stratéga a rendezvényen.

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2022. évi mutató (DESI) alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között a 22. helyen áll, és minden vizsgált területen az EU-átlag alatt teljesít. A koronavírus-járvány viszont még egy lapáttal rádobott az egyébként is száguldó digitalizációra. A szolgáltatások mind nagyobb számban kerültek át az online térbe. Éppen ezért kerül előtérbe a magyar társadalom digitális felkészültsége, hiszen ez alapfeltétele a 21. században versenyképes, tudásalapú gazdaság erősödésének.

DEKK sulival a digitális társadalomért

A magyar társadalom digitális érettsége Hortobágyi Ágoston digitális stratéga szerint automatikusan javulni fog, amikor a jelenlegi, digitális bennszülött fiatal generáció felnő és belép a munkaerőpiacra, de ez még 15 év. Az igazi probléma az, hogy a 25 és 65 év közötti aktív munkavállalók, ami Magyarországon 4,7 millió főt jelent, akik a GDP 100 százalékát termelik, egy kevésbé digitális világban nőttek fel, vagyis jórészt híján vannak a versenyképes technológiai tudásnak.

„Őket most kell felvértezni a szükséges digitális készségekkel. Ebből a célból alkottuk meg a hiánypótló kAPPcsolat programot, illetve indítjuk el hamarosan a DEKK Sulit, Magyarország első, Digitális Edukáció Képző Központját. Digitálisan felkészült országot, társadalmat digitálisan felkészült vállalkozásokra lehet építeni, ennek első lépése pedig a munkavállalók széleskörű képzése az alapvető digitális készségekre”

– hívta fel a figyelmet a szakértő.

A négy szintű, cégekre szabott képzési modell, a DEKK Suli program a vállalkozásoknál dolgozó aktív munkavállalókat célozza. A koncepció lényege, hogy fokozatosan vonja be az embereket az oktatásba, először olyan ismereteket kínálva számukra, amelyek a magánéletükben képviselnek értéket, így érdekeltté téve őket. Ezt követi a munka világában szükséges digitális ismeretek elsajátítása, míg a harmadik szint már a felsővezetésnek szól, digitális stratégiai tervezéssel foglalkozó tréning, az utolsó lépcső pedig a digitális referens képzés, aki lényegében a digitalizációért felelős menedzserként dolgozhat a kurzus után. Ha elég sok vállalkozásnál megvalósul ez a képzés, annak már lehet össztársadalmi hatása.

A konferencián Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke felvetette, hogy egyelőre kevés állampolgár kéri az e-funkciókat személyi okmányaiba. Hortobágyi Ágoston szerint ez is az általános digitális felkészültség alacsony szintjét jelzi, és erre a problémára is az átfogó edukáció lenne a megoldás.

A 14 év alatti gyerekeknek semmi keresnivalója a közösségi médiában

Hortobágyi Ágoston rávilágított arra is, hogy a szülők felelőssége óriási arra vonatkozóan, hogy a gyermekek milyen tartalmakhoz férnek hozzá az online térben.

„A közelmúltban nagy port kavart eset fontos vetülete a közösségi média, ahová egy felnőtt férfi szexuális jellegű tartalmakat töltött fel, és bevallotta viszonyát egy 15 éves kiskorú diákkal. Ezekkel a tartalmakkal – és általában rengeteg káros és korhatáros tartalommal pedig sajnos kiskorúak is találkozhattak, találkozhatnak online.”