A vietnámiak és a dél-koreaiak meredeken emelkedő száma mellett már mongolok, thaiföldiek, törökök és indiaiak is ezres nagyságrendben kapnak munkavállalási engedélyt az Orbán-kormánytól.
A jelek szerint a migránsellenesség látszata ellenére a kormány valójában beszállt az ázsiai munkaerőért zajló globális versenybe: ugyanis egy tavaly szeptemberben hatályba lépett rendelettel nagy számú távol-keleti munkás hazánkba érkezését ösztönzi – mutat rá a G7.hu összeállítása.
A lap különféle közvetítő cégektől szerzett értesülései szerint is egyre több indiai, vietnámi és Fülöp-szigeteki munkás érkezik Magyarországra. De nem csupán a vendégmunkások összetétele, hanem a számuk is jelentősen emelkedik.
2015 és 2020 között a Magyarországon munkát vállaló külföldiek száma jelentősen nőtt: a 2015-ös és 2016-os majdnem 17 ezres adat 2019-re megközelítette a 70 ezret, majd 2020-ra bő 36 ezerre mérséklődött, de ebben már benne lehet a koronavírus hatása – írják a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) évi összegzései alapján.
A magyar kormány bizonyos kiemelt területeken és hiányszakmákban nemcsak uniós, hanem harmadik országból is engedélyezi az egyszerűsített munkavállalást, jelesül ukrán és szerb munkavállalók esetében 2017 óta. Megjegyzik, hogy a könnyítéshez az ukránokra vonatkozó vízumkötelezettség eltörlése is hozzájárult.
Ebből például az következik, hogy a kormányhivatalnak nem kell igazolnia azt, hogy az adott munkára nincs magyar álláskereső. Ráadásul ha az alap engedélymentes 90 nap lejár, és a kiemelt foglalkoztató továbbra is foglalkoztatja a munkavállalót, könnyített eljárásban kaphat olyan tartózkodási engedélyt, ami két évig munkaviszony létesítésére is feljogosít.
Ugyanakkor a gazdasági portál felhívja a figyelmet, hogy a vonatkozó adatsorok inkább a tendenciákat mutatják, mintsem a ténylegesen nálunk dolgozók számát, mivel egy-egy vendégmunkás szerepelhet akár mindkét kategóriában egy adott évben, ha mondjuk előbb idénymunkásként jelentik be, majd később munkavállalási engedélyért folyamodik.
A nem európai országokból érkezők munkavállalási engedélyeinek száma a 2010-es évek közepén még 10 ezer alatt, 2020-ra pedig már bő 31 ezer volt. Ezenfelül egyre több országból jönnek munkavállalók: 2020-ban 131 szíriai, 194 pakisztáni, 208 nigériai, 426 Fülöp-szigeteki, 630 moldovai állampolgárnak adtak munkavállalási engedélyt.
A vietnámiak és a dél-koreaiak meredeken emelkedő száma mellett megemlítendő, hogy 2020-ban mongolok, thaiföldiek, törökök és indiaiak is ezres nagyságrendben rendelkeztek munkavállalási engedéllyel a G7 cikke szerint.
Az egyszerűsített kategóriát tekintve a kormány nagy számú ukrán vendégmunkást hívott az országba rövid idő alatt: 2015-ben még csupán 71, míg 2019-ben már 26 411 fő volt bejelentve. Számuk 2020-ra 13 410-re mérséklődött, vélhetően a járvány miatt. Az EU-n belülről jövő vendégmunkások száma és aránya viszont csökkent.
A vendégmunkások összlétszáma arányaiban 1-2 százalékot tesz ki a KSH adatai szerint, szemben az EU-átlag 8-9 százalékával. Azonban a növekedés üteme nálunk gyorsabb az átlagnál, bár Lengyelországban még ennél is gyorsabban nő az arányuk.
2021 júliusában jött ki az a kormányrendelet, amely jelentősen megkönnyítette 9 nem EU-s és nem szomszédos országból jövő vendégmunkás alkalmazását. Így a cikkben megállapítják, a propaganda dacára maga a kormány is azzal számol, hogy a magyar munkaerőhiányt egyre nagyobb arányban ázsiai, azon belül távol-keleti vendégmunkások fogják enyhíteni.
Alfahír
