Kormányszóvivő: az unión belül Magyarországon a legolcsóbb a lakossági gáz

Az Európai Unión belül Magyarországon a legolcsóbb a lakossági földgáz, a hazai gáztárolók töltöttsége pedig jóval meghaladja az uniós átlagot – többek között erről beszélt a kormányszóvivő a közösségi oldalára szerdán feltöltött, Kormányinfó Plusz nevű videójában, amelyben állampolgárok által feltett kérdésekre válaszolt.

Szentkirályi Alexandra arra a felvetésre, hogy a lakossági energiaár-támogatás sokkal nagyobb más országokban, azt válaszolta, a 2013-ban bevezetett rezsicsökkentést – az Oroszország ellen hozott EU-s szankciók által okozott “brutális” energiaár-emelkedés ellenére is – biztosítja a kormány, ez átlagos fogyasztásnál havi 181 ezer forintos támogatást jelent. A szeptemberi uniós adatok szerint egyébként a lakossági földgáz Magyarországon a legolcsóbb az EU-n belül, az áram ára pedig a második legolcsóbb – emelte ki a kormányszóvivő.
A magyarországi gáztárolókkal kapcsolatban elmondta, töltöttségük jelenleg 75 százalékos, az éves fogyasztáshoz viszonyítva ez jóval meghaladja az uniós átlagot.

Szentkirályi Alexandra nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy kötelező-e a részvétel a nemzeti konzultáción, de arra kért mindenkit, hogy mondja el a véleményét a brüsszeli szankciókról, mert “ez mindannyiunk életét meghatározó ügy”.

A témával kapcsolatban megjegyezte, már látható, hogy az orosz-ukrán háború miatt bevezetett brüsszeli szankciók nem vezetnek eredményre, mert az energetika területén Oroszország rekordbevételre tesz szert, miközben Európában energiaválság van, amely sújtja a lakosságot és a vállalatokat is. A magyar kormány Európában elsőként vár választ az emberektől arra, hogy egyetértenek-e a szankciókkal, esetleg támogatnak-e újabbakat – fűzte hozzá a kormányszóvivő.

Az energiaintenzív feldolgozóipari kis- és középvállalkozásokat (kkv) támogató program feltételeit firtató kérdésre válaszolva elmondta, a vállalkozásoktól azt kérik, hogy a munkahelyeket őrizzék meg, az általuk foglalkoztatottak száma 2023 végéig ne csökkenjen a jelenlegi 90 százaléka alá, valamint, hogy a vállalkozás az energiahatékonysági beruházást legkésőbb 2024. december 31-éig hajtsa végre.

A kérdezők a tűzifaprogramról is érdeklődtek. A kormányszóvivő ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy az erdőgazdaságokhoz nagyon sok megkeresés érkezik, amelyek feldolgozása időbe kerül, de mindenkinek válaszolni fognak. Szeptember közepe óta szállítják a tűzifát azokra a helyszínekre, ahol nagy az érdeklődés. Az első ütemben 23 500 köbméter faanyag jut a főváros térségébe, valamint az alföldi régiókba – ismertette. Ezen túlmenően pedig a 2011-ben indított szociális tűzifa programra idén is ötmilliárd forintot biztosítanak, amelynek köszönhetően várhatóan 180-190 ezer családnak tudnak segítséget nyújtani – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy mikor érkezik a nyugdíjkiegészítés és -prémium, elmondta: az inflációs nyugdíj-kiegészítést november 10. és 15. között kapják kézhez a nyugdíjasok, ez a 4,5 százalékos emelés januárig visszamenőleg jár, és a 13. havi nyugdíjra is érvényes, a gazdasági növekedésnek köszönhető nyugdíjprémiumot pedig szintén novemberben fizetik ki. A hitelmoratórium év végéig van érvényben, de július végéig mindenkinek nyilatkoznia kellett, hogy élni kíván-e ezzel a lehetőséggel. A kormány meghosszabbította a kamatstopot is, 2023. június végéig – jelezte.

Szentkirályi Alexandra elmondta azt is, hogy az őszi szünet elmaradása és a téli szünet meghosszabbodása csak az iskolákat érinti, az óvodák működését nem befolyásolja.

MTI