Emelik a hiánycélt, de még így is szükség lehet kiigazításra

A 4,5 százalékos új államháztartási hiánycél valószínűleg tartható lesz, de nincs kizárva, hogy év közben szükség lesz még költségvetési intézkedésekre – mondta a Magyar Hangnak Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, miután kiderült: az eredeti éves hiánycélt már áprilisban átlépte a kormány. A költségvetési törvény módosítása még nem született meg, pedig Varga Mihály pénzügyminiszter már márciusban bejelentette, hogy 2,9 helyett 4,5 százalékos hiánnyal kalkulálnak.

A múlt hónap végéig 2597,5 milliárd forintos államháztartási hiány gyűlt össze, vagyis a hiány átlépte az eredetileg tervezett 2,9 százalékos hiánycél 100 százalékát, igaz, egy ideje van már új hiánycél, ami 4,5 százalék. Ezt márciusban jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter, ahogy azt is, hogy beruházásokat állít le a kormány, hogy visszanyerje a költségvetés egyensúlyát. A költségvetési törvény módosítása ugyanakkor továbbra sem született meg, vagyis nem tudni, hogy pontosan mi a kormány terve a költségvetéssel. Bár tizenhárom hónap után márciusra nőni kezdett a kiskereskedelmi forgalom, az ipari termelés visszaesett, amit Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón újságírói kérdésre válaszolva a német ipar gyengélkedésével magyarázott.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az államháztartási hiány esetében kiindulási alapot az jelenthet, hogy az Államadósság Kezelő Központ 4000 milliárd forint éves finanszírozási igénnyel kalkulál, tehát vélhetően ennyi lehet az év végére a teljes éves államháztartási hiány, pénzforgalmi szemléletben. A szakértő szerint a nyilatkozatok szintjén már megemelt, 4,5 százalékos hiánycél nagyjából tarthatónak tűnik, de szerinte nem lehet kizárni, hogy az év hátralévő részében szükség lesz további költségvetési intézkedésekre is. A kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a bizakodásra okot adó adatokat emelte ki, így azt, hogy a kiskereskedelmi forgalom ismét nőni kezdett, a negyedéves növekedési adatok pedig második, illetve harmadik helyen vannak az uniós rangsorban. Virovácz Péter azt mondta: reálisak a kormány elképzelései, az idei évben az eddigi adatok alapján szerinte is elérhető a 2,2 százalékos GDP-növekedés, ám hozzátette, hogy a helyzet kiszámíthatatlan: – Az elmúlt négy negyedévben azt láttuk, hogy stagnálás után növekedés, majd megint stagnálás és növekedés következett. A 2,2 százalékos gazdasági növekedéshez viszont fenntartható bővülés kellene – mondta a szakértő. Kifejtette: komoly probléma, hogy a magyar ipari termelés rossz állapotban van, és a visszaesés valamivel erősebb, mint amit az elemzők vártak. – Az ipar kapacitáskihasználtsága 70 százalék, ami alacsonyabb, mint a Covid-válság mélypontján – érzékeltette.

– Ez is mutatja, hogy hiába hoznak Magyarországra gyárakat, ha nincsen globális kereslet az ipari termékek iránt, akkor ezeket nem lehet exportálni. A magyar ipar nem azért gyenge, mert a német ipar gyengélkedik, hanem azért, mert nincs globális kereslet, és a német ipar is exportáló ipar – tette hozzá Virovácz. Az elemző elmondása szerint Magyarország esetében több probléma is összeadódik: a külső globális kereslet gyengülése mellett a belső piac sem elég erős. Javulás elmondása szerint akkor következhet be, ha a vállalati beruházások beindulnak, és a lakosság is elkezd fogyasztani. A világban elmondása szerint biztató jelek láthatóak: úgy tűnik, az elmúlt pár év sokkját kezdi kiheverni a világgazdaság, beindulhat a fogyasztás és az ipari termékek iránti kereslet is.

– A fogyasztással kapcsolatos magyarországi adatok bizakodásra adnak okot, de mélyről indultunk, és a fogyasztók továbbra is óvatosak – mondta Virovácz, aki szerint nem lehet egész évre vonatkozó következtetéseket levonni abból, hogy a kereskedelmi forgalom márciusra – két nagyon gyenge hónap után – újra növekedést mutat.

Forrás: Magyar Hang