A hajrában fordított és nyerte meg a mérkőzést az Előre

Győzelemmel zárta az NB III.-as bajnokság 12. fordulójának péntek esti hazai mérkőzését a Dél-keleti csoport élén álló békéscsabai csapat. Csató Sándor alakulata nem akármilyen csatában gyűjtötte be az értékes három pontot, kétgólos hátrányból fordítva a szervezett Szolnok ellen.

Az egykori legendás Előre-labdarúgó, Kvasz János emlékének adózva gyászszünet előzte meg a találkozót.
A tabella állása alapján esélytelennek tartott szolnokiak már a 7. percben vezetést szereztek, miután lecsaptak egy elpasszolt labdára, és Iván révén kihasználták a hazai bal szárny sérülékenységét. A szokatlan ékpárral felálló lilák domináltak ugyan, de meglehetősen statikusan játszottak, ezt pedig szépen „olvasták” a látogatók. Mi több a 21. percben újabb ügyes kontrát vezetve, megduplázták az előnyüket.

Pintot nem vették kellő komolysággal a bal szélen addigra alaposan megforgatott védők, aki 14 méterről nagy lövés eresztett kapura, a labda a felső lécről vágódott a gólvonal mögé. A hazai gárda próbált kezdeményezni, de a tizenegy emberrel fegyelmezetten visszazáró szolnokiakkal alaposan meggyűlt a baja. A félidő hajrájában azután büntetőhöz jutott a Csaba, melyet Pintér bevágott a jobb sarokba, bár a kapus rajta volt a lövésen. Ez visszahozta a pontszerzésbe vetett reményeket is. Húzták is az időt becsülettel a vendégek, ápoltatták magukat, megnyújtva a félidőt. A játékvezető ezt unta meg, Horváth Csaba edző beszólt neki, amiért piros lapot kapott. A hosszabbításban mégis Pósernek kellett meccsben tartania a hazaiakat, aki szögletre tolt egy már bent látszó löketet.

A második félidőre három friss embert küldött pályára Csató Sándor. A vendégek már jóval a tizenhatosuk előtt igyekeztek megakasztani a csabaiak kibontakozó akcióit, időnként szabálytalanságok árán is. Látványos és elkeseredett küzdelem alakult ki, a játékrész derekától már az időt is ölték a szolnokiak. Így sem kerülhették el azonban a hazai egyenlítést, ami Zádori fejese révén érkezett a 77. perc végén. A cserecsatár 8 minutával később már vezetéshez juttatta csapatát, miután kilépett egy védőharmadban megszerzett labdával és senkitől sem zavartatva lőtt a bal sarokba. Mint kiderült, ez a győzelmet jelentő találat is volt, amiért a gyengén kezdő, ám folyamatosan belelendülő lila-fehér együttes meg is dolgozott.

B.M.

NB III. Dél-keleti csoport, 12. forduló

Békéscsaba 1912 Előre–Szolnoki MÁV FC 3–2 (1–2)
Békéscsaba, 470 néző
Vezette: Katona Balázs (Juhász László, Molnár Alex).
Gólszerző: Pintér (43. – 11-esből), Zádori (77., 85.), ill. Iván (8.), Pinto (21.),

Békéscsaba: Póser – Hodonicki, Farkas M., Bora – Komáromi (Mihály, 46.), Futó (Zvara, 78.), Pintér, Váradi (Máris, 46.), Mikló – Rédling (Sármány, 46.), Kóródi (Zádori, 69.). Vezetőedző: Csató Sándor.

Szolnok: Csáki – Kópis, dr. Kardos, Szabó R., Pinto – Tisza, Barna V. (Dudok, 68.), Pelles – Lengyel B. (Demeter, 79.), Busa, Iván (Dósa, 86.). Vezetőedző: Horváth Csaba.

Csató Sándor: – Az első félidőben nagyon nem azt játszottuk, amit szerettünk volna. A Szolnok nagyon meglepett bennünket, két kapura lövésből kettő-nullra vezetett. Jól játszott, magabiztos volt, nem igazán találtuk a ritmust. A második félidőben már picivel jobban néztünk ki, sok támadást vezettünk, beszorítottuk az ellenfelet, próbálkoztunk és ennek jutalmául összejött a fordítás.