Nemzetközi színtű tudós és tragikus magyar sors: Dr. Gáspár László

Ki volt Gáspár László, és miért nem kap Magyarországon kellő figyelmet a nemzetközi hírű magyar pedagógus emlékének ápolása, életművének folytatása?

Nézzük meg milyen életpályát járt be az az ember akinek életművét jobban becsülik külföldön mint saját hazájában.

Dr. Gáspár László 1937-ben született a Békés megyei Dobozon, szegény családban, apja gátőr volt. Tanulmányokat folytatott a gyulai és a budapesti tanítóképzőben, a Pajtás című ifjúsági lap munkatársa volt, majd a pedagógiai pályát Budapesten, a Kállai Éva Általános Iskolában, azt követően Mezőhéken egy tanyasi iskolában kezdte meg.
Időközben elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-pedagógia szakát. A Magyar Tankönyvkiadó Felelős szerkesztője lett, és közben kidolgozott egy kísérleti oktatási programot, és igazgatóként lehetőséget kapott ennek megvalósítására, a Szentlőrinci Általános Iskolában.

Az első magánegyetem Magyarországon

A neveléstudományok kandidátusa, majd a neveléstudományok doktora tudományos fokozatokat is megszerezte. A Pécsi Janus Pannonius Tudomásegyetem docensévé, majd egyetemi tanára nevezték ki. 1978-ban megkapta az akkori rendszerben a pedagógusoknak adható legmagasabb kitüntetést, az Állami díjat. Beválasztották a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságába, a Magyar Pedagógiai Társaság Neveléstudományi Szakosztályának elnöke lett, és a Nemzetközi Makerenko Társaság magyar tagozatát is vezette, szintén elnökként. Kidolgozta a szentlőrinci iskolakísérlet középiskolai változatát és otthagyva pécsi egyetemi karrierjét, 1987-ben visszaköltözött szülőföldjére, Békés megyébe, hogy a kísérleti program középiskolai változatát Sarkadon valósítsa meg.

Így lett 1987-ben a sarkadi Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója, amely intézmény a sarkadi Ady Endre Kísérleti Középiskola nevet vette fel. Sarkadon, az alföldi kisvárosban megalapította a Neumann János Innovátorképző Egyetemet, amely egy távoktató egyetem volt.
Gyakorlatilag ő hozta létre Magyarország legelső magánegyetemét. Munkássága során szakkönyvek és tanulmányok sokaságát írta. Milyen nagyszerű és fényes karrier, gondolhatja bárki ezen sorok olvasásakor.


Ahhoz azonban, hogy közelebbi képet kapjunk a nagyszerű pedagógus életéről bele kell néznünk emberi küzdelmeibe, és részletes szakmai munkásságába. Már tanulmányai alatt rengeteg akadályba ütközött. A Gyulai Tanítóképző hallgatójaként a Rákosi rendszerben szót emelt a kollégisták érdekében és szabályos konstrukciós per áldozta lett, de ő nem tűrte az igazságtalanságot.

Családalapítás a cselédszobában,vagonkirakodás, hólapátolás, szegénység.
A szűk szobában a kályha mellett véletlenül kiégeti egyetlen zakóját és nem tudja látogatni az egyetemi előadásokat, az ELTE “egyetem fura ura” nem járul hozzá, hogy tanulmányait levelezőn folytassa, és egy ideig kimarad az intézményből. Mezőhéken a tanyasi iskola tanítói állását a helyi termelőszövetkezet urainak fenyegetései miatt kellett otthagynia.

Dr. Trencsényi László egyetemi tanár Gáspár László temetésén elmondott beszédében részletesebben beszámolt ezekről a küzdelmekről. Gáspár baloldali volt és tagja volt az MSZMP-nek. Mégsem volt a rendszer kedvence, hiszen humánus értékeivel, jobbító szándékaival a diktatúrával ellentétes demokratikus baloldaliságot képviselte. Mikor megkapta a Baranya megyében lévő Szentlőrinci Általános Iskola igazgatói kinevezését, és lehetőséget kapott az általa kidolgozott kísérleti pedagógia módszer megvalósítására, azért kapta, hogy belebukjon. Nem bukott bele.

A Szentlőrinci Általános Iskola igazgatása alatt a pedagógia szakma valóságos zarándokhelyévé vált. Az egész országból és külföldről is özönlött a pedagógus szakma Szentlőrincre, mert látni akarták a marxista Gáspár gyerekközpontú iskoláját. A gyerekek a tanulás mellett értékteremtő munkával is foglalkoztak: fajátékokat gyártottak, kerti munkára szövetkeztek, iskolaboltot működtettek. A bevételből pedig táboroztak. Olyan tárgyak voltak mint például az általános gazdasági ismeretek, természet és társadalom fejlődése, születéstől a felnőtt korig stb.

Törekedett arra, hogy minden gyereknek sikerélmenye legyen.

Gáspár László messze megelőzte korát

Ezekről Kocsis József a Szentlőrinci Általános Iskola tanára, későbbi igazgatója bővebben ír. Gáspár lemondott a szentlőrinci iskola vezetéséről saját nyilatkozata szerint ” elfogyott körülötte a levegő”.

Viták a Pécsi Egyetem vezetésével és visszatérés a szülőföldre

Békés megyébe, ahol Sarkadon nagy lelkesedéssel vágott bele a kísérleti középiskola megvalósításába 1987-ben. Az Ady Endre Kísérleti Középiskolában olyan tantárgyak voltak mint Természettudományok és Technikai alkalmazásai, Matematika és alkalmazásai, művészetismeret, társadalom élete, kultúratörténet, anyanyelv, emberismeret, idegennyelvek ( orosz, angol, német, francia, eszperantó és román).

Gondoljuk bele: A 80-as évek végén a 90-es évek elején nem sok olyan középiskola volt ahol hat idegennyelv tanulása közül lehetett választani.

Az értékelés jegyek helyett szöveges illetve százalékos formában történt. A tanár diák fölé és alárendelt viszonyt felváltotta a tanár-diák partneri együttműködés. Sarkadon is teret engedett a diákvállalkozásoknak: Nyomda, iskolabolt stb. Nagy hangsúlyt fektetett az iskolai demokrácia megvalósítására.

A gimnáziumi képzés mellett volt postaforgalmi szakközépiskolai képzési forma, valamint kereskedelmi, fémipari, ruhaipari képzések, szakmunkás és szakközépiskolai oktatásban is. Akik a szakmunkás képzést választották azoknak is lehetőségük nyílt a negyedik osztályba ott maradni és érettségizni. A rendszerváltás után az MSZP-be belépett Gáspár konfliktusba keveredett Sarkad diktatórikus jobboldali polgármesterével. Itt nem a baloldali és jobboldali jelzők számítanak, Gáspár ugyanis tisztelte mások nézeteit. Egy demokrata, és egy várost vezető diktátor harca volt ez. Gáspár László 1993-ban lemondott a sarkadi középiskola igazgatói tisztségéről, de 1994-ig még az iskola tanára maradt, majd kinevezték a Békéscsabai Körös Főiskola Főigazgató helyettesévé. Akkor is küzdött azért, hogy az általa alapított Neumann János Egyetemet, az ország legelső magánegyetemét hivatalosan, államilag elismertesse. Sajnos ez nem sikerül.

1998-ban a negyedik infarktusát már nem élte túl. Maga mögött hagyott egy küzdelmes, de nagyon gazdag munkásságot, amelyből a magyar oktatási rendszer egyszer még táplálkozhat, építkezhet mint külföldön ezt teszik is.
Gáspár a baloldalnak túlságosan polgári, a jobboldalnak pedig túlságosan baloldali volt, miközben a valóságban nagy betűs Ember volt.

Nem akart ő mást csak az oktatási rendszert, és ez által a társadalmat, mások világnézetét tiszteletbe tartva jobbá tenni.

A sok harc a mindenkori hatalommal azonban felemésztette erejét. 62 éves volt. Küzdelmes magyar sors.

Dr. Gáspár László sírja

Írta: Susánszki Imre a sarkadi Ady Endre Kísérleti Középiskola egykori diákja

A Sarkadi Gimnázium videóval emlékezett Dr. Gáspár László születésének 80. évfordulóján:

Forrás:civilhetes.net

Close