Közösségi oldalak

Kultúra

Elhunyt Grétsy László nyelvész

A fotó Grétsy László budapesti otthonában készült 2020. november 23-án. MTI fotó: Cseke Csilla

Életének 92. évében, vasárnap Budapesten elhunyt Grétsy László Prima Primissima díjas nyelvész, az anyanyelvápolás ismert személyisége – tudatta az Anyanyelvápolók Szövetsége hétfőn az MTI-vel.

Grétsy László 1932-ben született Budapesten. 1950-ben vették fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának magyar-történelem szakára, ahol Pais Dezső professzor szemináriumainak hatására a nyelvtudomány mellett kötelezte el magát. 1954-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa, majd 16 évig a mai magyar nyelv osztályt vezette. 1960-tól a nyelvtudomány kandidátusa volt.

1964-ben jelent meg és azóta több tízezer példányban adták ki Szaknyelvi kalauzát. Húsznál több – olykor társszerzőkkel készített – tudományos munkája közül kiemelkedik az Anyanyelvi kaleidoszkóp (1973), az Anyanyelvünk játékai (1974), a Mai magyar nyelvünk (1976), a hatóságok helyes nyelvhasználatát segítő Hivatalos nyelvünk kézikönyve (1976), a kétkötetes Nyelvészet és tömegkommunikáció (1980-1985), az Iratszerkesztési és – fogalmazási tanácsadó (1987), amely az állampolgárnak nyújt gyakorlati segítséget.

Főbb művei közé tartozik továbbá az Álljunk meg egy szóra! (Vágó Istvánnal, 1991), a Képes diákszótár (társszerkesztő, 1992), az Anyanyelvi őrjárat (1999), A mi nyelvünk (2000), az Anyanyelvünkről anyanyelvünkért (2000), az Új anyanyelvi őrjárat (2002), A 20. századi magánlevelek nyelvi világa (2003), a Sportnyelvünk a 21. század elején (Balázs Gézával, 2003), valamint a Nyelvművelő kéziszótár (Kemény Gáborral, 2005) is.

1987-98-ban az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar magyar nyelvi tanszékén tanszékvezető tanár volt. 1987-től a Magyar Televízió nyelvi bizottságának társelnöke, 1993-96-ban elnöke; 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető, majd tiszteletbeli elnöke volt. 1992-ben megválasztották az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé, 2006-ban pedig tiszteletbeli elnökévé. 2001 és 2007 között az MTA közgyűlési képviselőjeként tevékenykedett.

A Magyar Nyelvőr, az Édes Anyanyelvünk, az Élet és Tudomány és a Szabad Föld szerkesztője és rovatvezetője volt, valamint több nyelvészeti rádió- és televízióműsor, sajtóbeli nyelvművelő rovat munkatársa és könyv szerzője volt. Az Álljunk meg egy szóra című televíziós műsor 500. adása alkalmából 1997-ben nívódíjat kapott. Grétsy László nyelvművelő munkásságát számos további díjjal ismerték el: Kiváló Népművelő (1981), Apáczai Csere János-díj (1992), Szarvas Gábor-díj (1992), Magyar Örökség-díj (2007), Prima Primissima díj (2012), Tőkéczki László-díj (2020), valamint Magyar Nyelvőr Díj (2020). Grétsy László a komoly nyelvészeti szakmunkákon kívül olyan kedvelt népszerűsítő, játékos könyveket is közreadott, mint a Nyelvi illemtan (1987), a Nyelvi illem – nagyszüleink kiskorában (2001), a Szójátékos anyanyelvünk (2001) valamint az Anyanyelvi rejtvénytár (2002).

MTI

Spanyolország negyedszer Európa-bajnok

A spanyol labdarúgó-válogatott immár egyedüli csúcstartóként negyedszer lett Európa-bajnok, miután vasárnap 2-1-re legyőzte a sorozatban

Harry Kane: az Európa-bajnoki cím az egyik legfontosabb trófea

Gareth Southgate szövetségi kapitány szerint felfelé ívelő tendenciát mutat az angol válogatott teljesítménye, Harry Kane

Alvaro Morata: az Eb megnyerésére kell koncentrálni

Alvaro Morata, a spanyol labdarúgó-válogatott csatára azt mondta, neki és csapattársainak is elsősorban az Európa-bajnokság

A Fradi öregfiúkkal ünnepeltek Dévaványán

A Fradi öregfiúkkal együtt ünnepelték szombat délután Dévaványa várossá nyilvánítása évfordulóját. A két zöld-fehér alakulat

YouTube csatorna