Magyar Péter: csökkentik az állami cégek felügyelőbizottsági és igazgatósági tagjainak számát és díjazását

A kormány jelentősen, a törvényi minimumra csökkenti az állami cégeknél megbízott felügyelőbizottsági és igazgatósági tagok számát, és csökkentik a díjazásukat is – közölte a miniszterelnök a kormányszóvivői tájékoztatón csütörtökön.

A kormány jelentősen, a törvényi minimumra csökkenti az állami cégeknél megbízott felügyelőbizottsági és igazgatósági tagok számát, és csökkentik a díjazásukat is – közölte Magyar Péter.

A miniszterelnök emlékeztetett: a Tisza-frakció azzal kezdte a működését az Országgyűlésben, hogy mintegy 50 milliárd forintos közpénzspórolást elérve radikálisan “megvágta” az országgyűlési képviselők költségkeretét. Ezt folytatja a Tisza-kormány azzal, hogy a törvényi minimumra csökkenti az állami cégeknél megbízott felügyelőbizottsági és igazgatósági tagok számát – mondta a miniszterelnök. Hozzátette: sok cégnél az előző kormány alatt ezek a pozíciók kifizetőhelyként működtek.

A kormányfő azt is bejelentette, hogy a Tisza-kormány radikálisan csökkenti a díjazásokat is az igazgatóságokban és a felügyelőbizottságokban, és ami ennél is nagyobb tétel, az állami cégek menedzsmentjének díjazását is jelentősen csökkentik. Magyar Péter felidézte: Orbán Viktor miniszterelnökként a vége felé 7,5-8 millió forintot keresett. Az ő fizetése azonban ennél kevesebb lesz, miniszterelnökként bruttó 2,3 millió forintot, képviselőként bruttó 1,5 millió forintot, összesen bruttó 3,8 millió forintot keres. A kormány döntése alapján pedig az állami cégek vezetői ennél csak kevesebbet kereshetnek, 3,6 millió forint lesz a bérplafon – közölte a kormányfő.

Megjegyezte: voltak olyan állami cégek, ahol 7-8 millió forintot kerestek az állami vezetők, mellette évi húsz százalékos prémiummal, különböző igazgatósági és felügyelőbizottsági tagsági lehetőségekkel. A miniszterelnök kiemelte: megtiltják azt az Orbán-kormányra jellemző gyakorlatot is, hogy politikai felsővezetők – miniszterek és államtitkárok – úgy láttak el felügyelőbizottsági tagságot, hogy azért díjazásban részesültek. Nagy állami vállalatok igazgatóságában és felügyelőbizottságában továbbra is lesznek politikusok, emellett szólnak érvek, de akik politikai felsővezetőnek minősülnek – parlamenti és szakállamtitkárok, miniszterek – ezt a megbízást csak ingyenesen láthatják el, és a helyettes államtitkárok is csak a díjazás felét vehetik fel a rendes fizetésük mellett – tájékoztatott.

Magyar Péter ettől több tízmilliárd forint éves megtakarítást vár.

Köböl Anita ismertette: a kormány 3 milliárd forintos alapot hoz létre az azbeszttel szennyezett útszakaszok mentesítésére. Az alapból az az önkormányzat részesülhet, amely rendelkezik azbeszttérképpel, és garanciát vállal arra, hogy folyamatosan méri a határértéket és erről háromhavonta jelentést készít. A kormány törekszik a minél gyorsabb megoldásra. A mentesítésre többféle lehetőség, megoldás is szóba jöhet, amelyeknek “egyszerre kell a törvényességnek és a helyzet sürgető jellegének megfelelniük” – mondta, jelezve, hogy ezekre kell majd az adott településeken tekintettel lenni.

Emlékeztetett, hogy a kormány az előző ülésén döntött a szombathelyi Oladi platón található, azbeszttel szennyezett kőzúzalékot tartalmazó útszakasz mentesítéséről.

Kitért arra: a települések nagy részén határérték alatti a levegőben mért azbeszttartalom, de vannak olyan területek, ahol azonnali beavatkozásra van szükség. Összesen 667 hatósági vizsgálat indult, és 6 helyen volt határérték feletti a mérés eredménye.

Magyar Péter miniszterelnök ezt kiegészítette azzal, hogy jelenleg sehol sincs határérték feletti azbeszttartalom.

A miniszterelnök az azbesztszennyezés kapcsán kitért arra is, hogy a legoptimálisabb megoldás a teljes kőburkolat felszedése és új út építése lenne. Viszont csak az oladi platón 12 kilométeres útszakasznál lenne szükség erre, amely a szükséges védelem mellett – hogy a több mint 500 ingatlanból a lakókat ne kelljen kitelepíteni – legalább egy évig tartana. A jelenlegi egészségi kockázatok mellett még akkor sem vállalják ezt, ha az ideiglenes intézkedéseknek köszönhetően a levegőben az azbeszt az egészségügyi határérték alatt van – mondta.

Az önkormányzat és az ott élők is azt tartják optimális megoldásnak, ha mielőbb leaszfaltozzák ezt a 12 kilométeres útszakaszt. A költségek egy részét az állam állja – a hárommilliárd forintos, és szükség esetén növelhető azbeszt alapból -, másik részét pedig az önkormányzatok átvállalják – ismertette. Magyar Péter jelezte: a munkát az önkormányzatoknak kell megszervezni, leegyeztetni az ott élőkkel, de minden szükséges segítséget megkapnak az államtól, akár a közútkezelőnek, akár a honvédségnek, akár védőfelszerelésekkel az egészségügyi minisztériumnak kell segíteni.

Köböl Anita beszámolt arról is: döntött a kormány a 2021-27 közötti uniós pénzügyi ciklusban belügyi szakterületen, három uniós programon keresztül lehívható forrásokból megvalósuló fejlesztésekről. Ezek együttes elnevezése belügyi alapok, forráskerete 122,8 milliárd forint. A források egy része csak abban az esetben használható fel, ha a belőle finanszírozott fejlesztés 2027. június 12-ig befejeződik, ezért mielőbb pályázatokat kell kiírni – tette hozzá.

A háromból két alap esetében a “belső és külső biztonságukat erősítő informatikai fejlesztésekről van szó”, például a schengeni zónán belül jogosulatlanul tartózkodó személyek még hatékonyabb kiszűrését vagy a terrorizmus megelőzését támogató fejlesztésekről. A harmadik alap esetében pedig a főként Kárpátaljáról érkezett menekülteket segítő, oktatási, munkaerőpiaci elhelyezkedést segítő programokról.