Aradi vértanúk – Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt

Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az aradi vértanúk emléknapján, hétfőn reggel az Országház előtti Kossuth Lajos téren.

Az eseményen jelen volt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke is. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon. A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében végezték. A ceremónián közreműködtek a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Testőrezred katonái, a Magyar Honvédség Központi Zenekara, a Nemzeti Lovas Díszegység, valamint a gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály.

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra – Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra -, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.

Az eseményen elhangzott: haláluk napja nemcsak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vérbe fojtásának, hanem a mindenkori terrornak és a magyar szabadság eltiprásának szimbóluma lett. A hőseink emléke mégis erőt adó. Példát mutattak életükkel és halálukkal, szenvedélyes, hazáért vívott harcukkal és sírig tartó hűségükkel. A 14 mártír halála nem volt hiábavaló, Magyarország ma szabad és független ország. Valósággá vált mindaz, amiért a hős férfiak 176 évvel ezelőtt életüket adták.

A megemlékezés a Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódik.

MTI