A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Ön az „Elfogadom” gombra kattintással, beleegyezik az ilyen adatfájlok fogadásába és elfogadja az adat és süti-kezelésre vonatkozó irányelveket.

Elfogadom

Ahol az utak véget érnek - Geszti hazahívó

Különös nap volt a szombati. A Gesztről elszármazottak egyike meghívott az eseményre, ahol nemcsak a szokásos találkozó zajlott, hanem végleg elbúcsúztak a Tisza-kastélyban évtizedekig működő általános iskolától is, hiszen a parlamenti határozat értelmében a kastély a református egyház tulajdonába került, a nebulók ezután új alma materbe költöznek. Bolyongtam az ősi parkban, az évszázados tölgyek, platánok alatt és megrohantak a saját emlékeim. Először 1978-ban jártam a faluban. Halkan orgonált a pusztai szél, a kanyargós utak mentén keskeny erdősávok üdvözöltek. 

Tél volt. A karácsony előtti csendben a lovas kocsi kerekei és a rajta sivalkodó malacok tudatták az élet jelenlétét. Bejártam a falut és megtudtam: a kicsiny település már 1213-ban létezett, a környező termőföld 1400-ban lett nemesi birtok. Dózsa Györgynek 1514-ben kilenc geszti katonája volt. Később I. Rákóczi György címert adományozott a településnek, amely sajnos elveszett. Tisza László 1761-ben lett földesúr a környéken. Ekkoriban építették a kastélyt és a parkot. 


Aztán Tisza Kálmán következett, aki 1875-től egészen 1890-ig külügy-, majd miniszterelnök volt. Fia, Tisza István 1886-ban képviselő lett, s 1903-ban kormányt alakított. Nagybátyjától Tisza Lajostól grófi rangot és határozott jellemet örökölt. Kevesen tudják, hogy az 1800-as évek közepén munkanélküliség ütötte fel a fejét a faluban, s földosztó törekvések is előfordultak. Az 1919-es vörös forradalomról az akkor 79 éves Pethő Károly mesélt, amikor a gesztiek közül 12-en beálltak a Vörös Hadseregbe. Cudar idők voltak, akkor gyilkolták meg a falu birtokosát, az ország miniszterelnökét, gróf Tisza Istvánt, akinek a koponyáját 1982-ben elrabolták ismeretlenek. Aztán jött Trianon, s azóta az utak itt véget érnek. 

Képgaléria - Fotó: Seres Sándor

A határkő jelzi a szétszaggatott ország és Geszt tragédiáját is. A falu Tiszaradvány-puszta részét Romániához csatolták, amely beleolvadt Atyás településébe. A Csákpuszta nevű része szintén a románoknak jutott. A második világégés után pedig Geszt Biharból átkerült Békés megyébe. Megyek, nézelődöm, leülök egy padra, s emlékezem. Akkor 1987-ben azt is elmondták: 1944-ben nem adta meg magát könnyen a falu. Igaz, az előljáróság átadta a települést az oroszbarát román partizánoknak, de szeptember végén Nagygyanténál megvívott véres csatában a magyar katonákat segítő német repülőgépek segítségével visszafoglalták Gesztet. Végül mégis győzött a szovjet túlerő. A nyolcvanas években még több mint 1200 lakosa volt Gesztnek, ma alig 800-an lakják.

De sokan visszajönnek. Látogatóba. Mint most is. Mert szeretik a falujukat, vágynak ide. A gyerekkor, a felnőtté válás örök élménye, a szülőföld, az ősök emléke kitörölhetetlen a szívekből. Néztem őket, amint halkan köszöntötték egymást. Csendes ölelések, puszik kíséretében emlékeztek. Mentek az Arany János-lakhoz, ahol a nagy költő betűvetésre, irodalomra tanította az ifjú Tisza Domokost. Nagy üstökben főtt a birkapörkölt, fogyott a híres geszti pálinka is. Gyerekek és tanáraik készülődtek a színes műsorra, amelyet a nagyteremben adtak elő szapora taps kíséretében.

A falakról a szigorú tekintetű Tiszák és a mosolygós Arany János tekintett rájuk. Ünnep volt Geszten. Elszármazottak és helyiek diskuráltak arról: mit is jelentett nekik a major, a templomkert, a vereskád, a kocceg, a vadkert, a Mini-híd. Félszavakból is értették egymást. Én meg csodálkozva tekintettem vissza az időben. Amikor Gonda József párttitkár, Bíró László, a földosztó, dr. Oltványi Lászlóné, vb-titkár, az orvosfeleség és Balogh Lajos, az Egyetértés tsz elnöke tájékoztatott a geszti mindennapokról. És Szerb József, az iskolaigazgatóból lett tanácselnök, polgármester, majd Hanzéros úr, az MDF-es faluvezető.

Soha nem feledem a sok geszti sztorit, amelyet Bagdi Sanyi bácsi szállított. No meg Bogyó Tivadart, akit a politikai vita hevében kirepítettek egykor a csukott kocsmaajtón! Más világot élünk mostanában. Ma már Fábián Zsuzsanna, református lelkész, független polgármester a falu első vezetője. Aztán elindultam az ótemető felé, ahol a grófi család tagjai közül 33-an békésen nyugszanak a Tisza-kriptában, amelyen ott a felirat: "Feltámadunk."

Aktuális