A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Ön az „Elfogadom” gombra kattintással, beleegyezik az ilyen adatfájlok fogadásába és elfogadja az adat és süti-kezelésre vonatkozó irányelveket.

Elfogadom

Megnyitották a csodás Veszely Csárdát

Nem hittem el, amikor az idén tavasszal az egyik munkás azt mondta, hogy az immár majdnem két évszázados csárdát még ebben az esztendőben újranyitják. Neki lett igaza. November 3. van, verőfényes őszi nap. Mégsem az elmúlást, hanem az újjászületést ünnepelhetjük. Amint benyitom az ajtót, máris a szemembe ötlik a tábla: "Ha ezek a falak mesélni tudnának..." Tényleg jó lenne, ha tudnánk sok részletet, de érjük be annyival, hogy a híres vendéglátóhely a régi Fehér-Körös partján álló Vesze községről kapta a nevét.

Először 1837 nyarán említik egy okiratban, amikor elárverezték a csárdát. Ebből jogosan lehet arra következtetni, hogy a kocsma bizony jóval régebbi. A csárda első ismert bérlője Stern Károly csabai polgár volt. Fennmaradt egy 1851-ben a csabai tanácshoz írt kérelme, amely arról szólt, hogy a Békésről Gyulára vezető országút feltöltése miatt az utasokat másfelé terelték, így a csárda jelentős bevételtől esett el.

Ezért Stern uram arra kérte az előljárókat, hogy engedjenek az árendából és engedélyezzék, hogy valahol az út mentén nyisson egy italmérést. Hogy mi lett a nóta vége, nem tudjuk. Mindenesetre a csárda másfél év múlva, 1853-ban bizonyos Holecska Mihály csizmadia tulajdonába került, aki mozgósította a feleségét és hasonnevű fiát, hogy álljanak a pult mögé. 

Képgaléria - Fotó: Seres Sándor

Aztán 1929-ben megjelent egy részletes beszámoló a csárda felújításáról. A vendéglőt Pataky Ferenc, a csabai Próféta étterem bérlője vásárolta meg, aki látványosan átalakította a régi csárdát, s létrehozta a Veszeihídi Tündérkertet. Tíz év eltelte után azonban Pataky úr is megvált a csárdától, amelyet az evangélikus egyház vásárolt meg 1938 első felében. Az egyházközösség iskolát és árvaházat üzemeltetett itt, egészen a második világháború kitöréséig. Ugyanis 1944-ben kiköltöztek, mert a közeli hidat aláaknázták. A háború véget ért, mégsem lett béke a csárda körül. Az egyház visszaakarta költöztetni a gyerekeket, de addigra az épületet az ifjúsági szövetség, a DISZ foglalta le önkényesen, ahol táncos mulatságokat rendeztek.

Az államosítás után Békéscsaba város tulajdonába, a Békés megyei Vendéglátó-ipari Vállalat kezelésébe került az épület. A hatvanas években a nagytermet vadászteremmé alakították. A nyolcvanas évektől a vállalat szerződéses üzemeltetőknek adta ki a csárdát, mígnem a rendszerváltozás után a privatizáció révén a vendéglátós dinasztia, a Tóth család tulajdonába került, akik 2006-ig dolgoztak itt, s népszerűvé tették a csárdát.

Sokáig lakat volt az ajtaján, s enyészetnek indult a szebb napokat látott épület. Majd 2013-ban eladásra kínálták, s láss csodát 2016-ban új gazdára talált. A Kopp Export Import Kft. csodát művelt. Az eredményt láthatjuk, ha megállunk és belépünk a legendás csárda fehér falai közé egy órácskára.

Aktuális